az álom hullongó sötétje meg-megérint

 Egyszerre próbálok beleolvadni a tömegbe és kitűnni onnan. Szeretnék elismerést, de félek amikor rám figyelnek. Szeretnék olyan nővé válni ami a szemem előtt van, de nem tudom, hogyan. Úgy érzem ráérek még nővé válni, de attól még van egy kép előttem, hogy milyen szeretnék lenni a közeljövőben, na, azt szeretném elérni, hogy olyan legyek. Folyamatosan erősítem, formálom, javítgatom a személyiségem, de közben próbálom megtalálni, hogy milyen az igazi énem, és szeretnék hű maradni ahhoz is. Azt hiszem kezdek jó úton járni. Legalábbis már rájöttem, hogy a szex egy hétköznapi dolog ami minden ember életében ott van, rájöttem, hogy mindenki követ el hibákat; a dolgok nem lesznek sohasem olyanok mint a hollywoody filmekben, de pont úgy kell szeretni az emlékeinket ahogy vannak, úgy gyönyörűek, a maguk kis elbaszott módján.

 Egyébként szeretek olvasni, írni, enni, ha tehetném akkor 0-24-ig zenét hallgatnék; az életem minden pillanatát felvenném egy videókamerával, hogy visszanézhessem(bár annak is örülnék ha át lehetne élni őket újra bármikor). Varrni és kötni tanulok. Szerelmes vagyok nagyon a barátomba. Több? - Aisha

1. Főoldal  2. Ki ez?  3. Mi ez?  5. Cikkek  4. Stáblista  5. Archívum 6. Kapcsolat

 
álmos szemed búcsúzva még felémint
 
 
 
 
 
de benned alszom én is

Szerkesztő: Aisha
Nyitás: 2010. 04. 17.
Téma: Blog, cikkek
Cím: make-art-love-tea.gp
Design: Aisha
Css: fuckinway.gp - átírva
E-mail: katt
Örülnék, ha nem vennéd el az ötleteimet, írásaimat, saját képeimet. Sok mindent megengedek, csak kérned kell, meg forrást feltüntetni.

 
Nem vagy más világ

Paradoxon vagyok

2015.06.24. 22:56, Aisha

 Folyton a változásokat várom. Soha nincs olyan, hogy teljesen meg vagyok békülve a jelennel, mert ha éppen jól is érzem magam ott ahol vagyok, már álmodozok a jövőmről. Mikor pedig eljön egy nagy változás, akkor gyűlölöm magam amiért vártam, a múltba mennék vissza, félek. Szerencsére legtöbbször hamar megbékélek ezekkel is, csak a kezdet szokott döcögős lenni.

 Jelenleg elég nagy változásra készülök: iskolát szeretnék váltani. Elegem lett abból, hogy a szakmai tantárgyakból úgy küzdök meg a kettesért, nem érdekel egy picikét sem az egész, és ott lebeg a kötelező emelt érettségi a fejem felett. Mi van ha nem sikerül és nem kapok emiatt érettségit? Pedig hiába írtam félévkor egy majdnem max pontos dolgozatot az egyik tárgyból, körübelül egy dologra emlékszem abból csak. Már egész második félévben ezen járt az agyam, de a végső lökést az adta meg, hogy az egyik tanárom amiatt engedett át, mert tudta, hogy vannak ilyen terveim(meg mert kedvel), és nagyon támogatott is az egészben. Amióta pedig rendszeresen belegondolok abba, hogy milyen lesz a váltás már nem olyan ijesztő, kezdek hozzá szokni a gondolathoz.
 Az pedig plusz még egy indok, hogy ebben a suliban a társaságért sem vagyok nagyon oda. Talán egyik oka ennek, hogy rengeteg a fiú, és bár elbeszélgetek velük, olyan tényleg jó barátom mindössze egy lett közülük, három év alatt. Az elmúlt években rengetegszer vágytam arra, hogy bárcsak több lányt ismernék, a gimnáziumokban pedig általában fiúk-lányok arányosan vannak.
 A barátom egyik volt osztálytársa utolsó évre ment át egy gimnáziumba a mi iskolánkból, minden különösebb gond nélkül átvették, oda szeretnék én is menni. Bár az kicsit vicces, hogy mikor anyukám felhívta őket akkor azt mondták, hogy szakközépből csak hasonló szakosba mehetek át, pedig volt osztálytársam is aki ment át gimibe, és erre a helyre ment konkrétan az említett lány. Az osztályfőnököm azt mondta, hogy személyesen kell megpróbálni, úgy segítőkészebbek.

Iskola és osztálytársak

2014.09.06. 12:01, Aisha

 Rá kellett jöjjek, hogy bár a harmadik évemet kezdtem idén a középiskolámban, és a blog már akkor is élt mikor kis barack(ugyebár gólya az egyetemen van) voltam, nem igazán írtam eddig se az osztálytársaimról, se az iskoláról. Valószínűleg azért mert sokáig úgy gondoltam, hogy ez halál unalmas téma és az égvilágon senkit nem érdekel, de úgy gondolom, hogy azért néha napján igazán belefér egy ilyen is.

 Szóval az iskolám... A legfontosabb az az, hogy egy informatikai szakközépiskolába járok, azon belül is a kétannyelvű szoftver szakra. Lefordítva: Elvileg programozó leszek aki kurvajól tud angolul és beszél németül is. Gyakorlatilag: Közöm nincs az informatikai dolgokhoz, angolul remélem tényleg kurvajól fogok tudni beszélni, a németet viszont utálom(úgy volt, hogy lehet majd választani második nyelvet, de nem), és így nehezen is megy. Persze mikor panaszkodok arra, hogy mennyire nem érdekelnek a szakmai tárgyak és mennyire utálom, és elmondom, hogy tudom, soha nem fogok ezzel foglalkozni, akkor megkérdezik, hogy mégis miért ezt az iskolát választottam. Jogos a kérdés. De kérdem én, hogy ennyire meglepő, hogy tizenöt évesen ott álltam az iskola választás előtt úgy, hogy fogalmam sem volt arról, hogy mi akarok lenni, csak annyit tudtam, hogy szeretnék nyelveket tanulni, és a kedvenc tantárgyam az irodalom, anyukámék nem segítettek nekem, és legtöbb iskolánál szépen le is csúsztam a nyílt napokról... Szóval csoda, hogy így rosszul döntöttem? Hozzá tenném, hogy mivel a matek borzasztóan szarul ment ezért nem mertem egy gimnáziumba sem jelentkezni(pedig így utólag rájöttem, hogy sok van amibe még így is felvettek volna), és maradtak a szakközép iskolák, viszont valahogy az ami humános volt, külkereskedelmi, vendéglátói - szóval ami egy magamfajta beállítottságú embernek megfelelő lett volna - egyik se volt jó ilyen-olyan okok miatt. Én pedig szépen gondoltam, hogy az infót úgyis szerettem nagyon általánosban, hát akkor jó lesz nekem ez az iskola. Aha. Igazából a nagyon elméleti dolgokat mindig is utáltam, gyakorlatban jobban mentek a dolgok, ezért is választottam ezt a szakot. Csak időközben variáltak, és így a mi évfolyamunktól kezdve több az olyan szakmai óra aminek semmi köze a programozáshoz, csak 'ezt is illik tudni'... Arról nem is beszélve, hogy abba is pont belecsúsztam, hogy mindennapos testnevelés, ötven óra közmunka(mondjuk azt alapból akartam csinálni, ez a legkevesebb), nyári szakmai gyakorlatok(minden nyáron egyre több), kötelező szakmai érettségi... Oké, oké, de az, hogy kötelező szakmai emelt érettségi?? 

 Idén pedig az órarendem láttán elég erősen kill me please érzés fogott el... 41 órám van egy héten, négyszer nyolc órám van, egyszer pedig kilenc - hivatalosan. Az osztályfőnök szerencsére rendes és próbál rajtunk segíteni, a lényeg, hogy sikerült összehoznia, hogy hétfőn hét óránk legyen(csak ez nem hivatalos). Ráadásul pénteken az utolsó három órám: fizika és azután két elektrotechnika gyakorlat. Egyelőre ez így nagyon vészesnek tűnik, de remélhetőleg a gyakorlat kevésbé lesz húzós, hosszú, és unalmas mitnha két elmélet lenne ott.

 Az osztályom... Igazából elég sokan vagyunk, huszonkilencen(ebből négyen vagyunk lányok), és nagyon sok órán két csoportba vagyunk bontva, néhányan pedig háromra, így közel sem érzem azt, hogy annyira jó, összeszokott csapat lennénk. Alapjában véve nincs senkivel sem nagy bajom, bár van néhány ember aki nem a szívem csücske, de mindig is olyan ember voltam aki inkább csendben marad, mert nem szeretem a feszültséget. Jelenleg van egy lány akivel igazán jóban vagyok, és két fiú akiket  a barátaimnak nevezhetek. A helyzet az, hogy rajtuk kívül nincs is túl sok ember akikkel úgy nagyon jól ellenék, bár beszélgetni természetesen szinte mindenkivel elbeszélgetek. Azt kell mondjam, hogy sokszor hiányzik az általános iskolás osztály, és nem érzem úgy, hogy ez valaha is olyan lenne... Lassan azért fogyatkozunk, és remélem, hogy azok az emberek fognak még kiesni akik nincsenek jó hatással a közösségre, és így szépen egy egész jó osztályunk lesz.

 Természetesen idén is megfogadtam, hogy jól fogok tanulni, és kihozom a maximumot magamból, de nem tudom... Már évek óta ezt ígérgetem magamnak. Jó lenne ha idén ez össze is jönne. Igaz, hogy ez nekem csak tizedik osztály, nem igazán számít, de hátránynak nem hátrány ha tanulok és jó jegyeim lesznek. Úgy érzem legtöbb tantárgyból nem is kellene sok erőfeszítés, csak minimális tanulás, ugyanis a tavalyi jegyeim se voltak olyan borzasztóak, pedig sokszor semmit nem tanultam, vagy csak épphogy átnéztem a dolgokat. Akkor minimális tanulással is hozhatnám legtöbb mindenből a négyes szintet.
 Történt néhány változás a tavalyhoz képest, kíváncsian várom, hogy milyen lesz ez az év...

Az első hét

2013.09.07. 17:23, Aisha
Címkék: személyes iskola

 Sajnos elég valószínű, hogy nem fogok tudni addig írni rendszeresen amíg nincs saját gépem, de minden erőmmel azon vagyok, hogy szerezzek egyet, ugyanis mivel informatikai suliba járok elég fontos lenne. A bátyámnak ezt hiába mondanám, azzal jönne, hogy saját magának vette. Oké, én meg anno kaptam egy gépet karácsonyra és mégis bármikor bejött, hogy gépezhet-e, egyből odaadtam. Mindenesetre remélem, hogy hamarosan megoldódik a probléma. (Most sem otthonról írok egyébként).

 A suli első hete egészen jó volt, hiszen elég volt fél tízkor elindulnom, mert a kilencedikeseknek volt az iskolában program délelőtt. Mégis rohadtul sikerült felidegesítenem magam, mert heti három nulladik tesi órám lesz. Örüljön az aki pont lecsúszott erről a brutálisan átgondolatlan és szar dologról. Tavaly nem tesiztem, de akkor volt kedden kilenc óra, egy nulladik, és egy nyolc óra. Az se volt rossz, de a nulladik ezerszer jobb. Hiszen majdnem egy órára lakok a sulitól, és a busz és a vonat is úgy jár, hogy a normális időben induló járattal pontosan öt-tíz perccel később érnék be, így egy előzővel kell majd mennem.
 Arról nem is beszélve, hogy kiakadtam, mert rádöbbentem, hogy az informatikai tantárgyaknak jóval több köze van a matekhoz mint gondoltam. Annak örültem, hogy abból nem akkora baj, ha nem vagyok jó, de akkor jött a felismerés, hogy kell majd szakmai tárgyból érettségizni.

 Szeretnék pár új dolgot az oldalra, a következő kinézetet is rég megterveztem, de úgy voltam vele, hogy majd ha elkezdődött a suli akkor teszem fel, mert elég őszies lesz. Erre... Na mindegy, most is tényleg azért írtam, hogy halljatok felőlem valamit, de sokkal izgalmasabb és érdekesebb dolgokat terveztem, amik jelen helyzetben nem lehetségesek.

Suli vagy nem?

2013.08.08. 22:47, Aisha
Címkék: személyes iskola

 Talán kicsit korainak tűnik ez a bejegyzés, de ahogy megérkezett az augusztus, sok mindenkiben felhangzott a vészharang, miszerint az iskola közeledik.

 Alapvetően nem utálom az iskolát(annyira... haha). Oké, bírnám, ha a nyáriszünet több lenne, meg sokszor kívánom, hogy bárcsak átugorhatnánk az iskolás éveket, és lehetnék a magam ura, de ahogy egyre többet hallom, hogy becsüljem meg az iskolás éveket, annál jobban úgy is teszem. Mondjuk tény, hogy ez a két és fél hónap, meg a többi (általában)egy hetes szünet is fantasztikus, és ha az ember dolgozik, alig kap szabadságot.
 Lássuk, hogy miért szeretem az iskolát, és miért nem éppen a szívem csücske.

  Úgy gondolom, hogy legtöbb diák nem utálja annyira az iskolát, ha a társaság nem rossz. Igaz, én még nem szeretem annyira ezt az osztályt, mint az előző osztályomat(bár mostmár utálnám őket), de azért van néhány nagy arc, akik sokat baromkodnak, és feldobják az órákat. (Bár ennek is van rossz oldala, mert emiatt az órák nagy szétcsúsznak.) Könnyű mondjuk úgy, hogy a barátom az osztálytársam, mert legalább miatta jó bejárni. :) Ráadásul az előző sulis évben majdnem minden tanárt kedveltem, jó ha nem úgy ülök be egy órára, hogy már a tanár látványától kiráz a hideg.
 A másik dolog ami a laza, néha unalmas nyár után jó, az a rendszer. Igaz, ez ugyanakkor rossz is bizonyos szempontból, hiszen nem azt csinálsz amit szeretnél, és a hét öt napjára nem tervezhetsz semmit, és a hétvégékbe pedig bele kell sűrítened a tanulást, a szórakozást és a pihenést.
A másik amitől ki tudok borulni az az, hogy mennyi leckét és tanulnivalót adnak fel néha a tanárok. Ha az ember nem rendelkezik olyan aggyal, hogy az órai figyelés, és egy párszori átolvasás után tökéletesen tudja az anyagot, hanem olyan szerencsétlen mint én, hogy nehézkesen verem fejembe az tanulnivalót, na, ha tényleg mindent tökéletesen meg kell tanulnom ebben az évben, és minden házifeladatot meg fogok írni, akkor alig lesz egy kevéske szabadidőm.
 Mindig úgy indulok neki az évnek, hogy most tényleg alig fogok négyesnél rosszabb jegyet kapni, esetleg matekból vagy kémiából(a matek tanárom szólt, hogy lehet, hogy vannak önhibámon kívüli okai annak, hogy nem megy, szóval lehet, hogy tényleg nem megy, és nem én vagyok a lusta), de végül mégsem lesz annyira jó a végeredmény mint tervezem. Most tényleg meg is kell tennem amit eltervezek.


Awkward

2012.09.05. 16:41, Aisha
Címkék: személyes iskola

 Kínos amikor rájössz, hogy hülyeség amit éreztél. Kínosan érzem magam én is, mert ez történt. Nem szerelemről volt szó, csak szimplán arról, hogy szeretnék már egy párkapcsolatot, és ez váltotta ki belőlem a csalóka érzelmeket. Legbelül végig tudtam, hogy nem szabad összejönnöm Vele, és most kiderült, hogy azért, mert nem éreztem iránta semmit sem. Mindkettőnknek jobb, ha hagyjuk az egészet. Egyrészről azért mert osztálytársak vagyunk. Másrészről pedig mert egyikünknek sem jó, ha én csak azért mennék bele, hogy legyen valakim. Soha nem tennék ilyet. Amint beláttam magamnak, hogy erről van szó, egyből képtelennek láttam kettőnket. Felejtsük el. Tényleg.

 Az iskoláról nem is meséltem még. Naa, szóval az emberek rohadt jófejek. Igazából a lányokkal is jóban vagyok, de nem hiszem, hogy rohadt jóban leszünk, vagy velük fogok lógni, mert most is inkább fiúkkal vagyok. Igazából annyit tudok mondani, hogy egyszerűen nincs túl sok közös témám velük, meg... Nehéz elmagyarázni, egyszerűen csak érzem, hogy nem megy. De mint mondtam a fiúk között sok nagy arc van. Vannak nagy 'barmok' is, akik folyton állatkodnak, de mindezt jó értelemben. Vannak nyugisabbak is, akikkel tök jól el lehet beszélgetni. Más osztályokból is dumáltam azért már emberekkel, bár még inkább csak az évfolyamról, felsőbb osztályokból még nem. Ugyanakkor még ezek kezdetleges dolgok, hiszen ez a harmadik nap a suliban(oké, gólyatábor is volt). A dolgok öt év alatt sokat fognak változni.

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 
csókokban élő csóktalanok

 Cserét kérhetsz nyugodtan a chatben vagy a vendégkönyvben. Biztosan nem fogom leharapni az orrodat, a legrosszab ami történhet, hogy nem fogadom el. Azokkal szeretnék cserélni, akiknek olvasom a lapját, ők is az enyémet. Szóval légyszíves azért ne kérj, hogy plusz egy hirdetése legyen az oldaladnak.

 (Lehet, hogy kikerül ide olyan is, akit szeretek olvasni, de nincs cseréje, vagy nem fogadta el.)

amélie  dolly   Justine   Niki  Sziszi  guule   Emma   Bikira  Elle Frost Mes Memos The Sense  Christy ayleen
 Fanni Soul Shard Porcelain Anna Betoryl Audrey epsylon Rosalya

 
kezed párnámra hull

" Ahogy látom a változásokat a világban a gyomrom görcsbe rándul, és egy erős, mindent felülmúló érzés uralkodik el rajtam. Látom, hogy a világ változik, teljesen megváltozik akár napok, akár órák alatt. Visszanézek a régi emberekre, a régi helyekre, és mind olyan másak most. Félek, hogy veled is ez lesz. Hogy egy idő múlva te is egy ilyen kép leszel. " - Saját

 
BlogPlusz
Friss bejegyzések
2015.10.19. 11:21
2015.07.26. 21:31
2015.07.23. 15:16
2015.07.05. 23:48
2015.06.24. 22:56
Friss hozzászólások
 

Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre