Nem is tudom pontosan mikor döntöttem el, hogy mindenképpen szeretnék majd tetoválást, de azt hiszem, hogy tizennégy éves lehettem. Azóta egy csomó ötlet felvetődött bennem, de örülök, hogy várnom kell tizennyolc éves koromig, és nem csináltattam meg az eddigieket, jobb így, hogy van időm jól átgondolni. A novemberben esedékes szülinapom így viszont ezért is különleges, mert pontosan aznap szeretném megcsináltatni az első tetoválásomat.
 Bár pontos tervem még most sincs, de azért vannak ötleteim. Mindenképpen valami olyat szeretnék ami jelent is nekem valamit, viszont azzal kapcsolatban, hogy hova is kerüljön elég határozatlan vagyok. Bár vannak elképzeléseim arról, hogy mivel szeretnék majd foglalkozni, és elvileg abban  szakmában nem lenne baj a tetoválás, azért nem szeretném elkapkodni, így például a csuklómra, vagy más nagyon látható helyre még nem vállalnám be, pedig nagyon tetszik. Szóba jön még a kulccsont, de sajnos azért az is elég látható, a bordám alatti rész, ami ilyen szempontból tökéletes lenne, esetleg valahol a bokámnál, vagy lábfejen.
 Az idézetek azok amik számomra általában sokat jelentenek, és aminek úgy látom tényleg lenne jelentése számomra. Egy éve olvastam angolul a Kisherceget, bár tudom, mondhatni, hogy eléggé elcsépelt, de akkoris imádom ezt az idézetet: " Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. " Bár valószínűleg angolul tetováltatnám magamra, viszont úgy több fordítást is találtam, nem tudom melyik lenne jobb: " It is only with the heart that one can see rightly, what is essential is invisible to the eye. " vagy " But eyes are blind. You have to look with the heart. " Azt hiszem azt nem nagyon kell magyaráznom, hogy miért jelent sokat nekem ez az idézet, a mondanivalója egyértelmű: Nem a külső a lényeg, hanem a belső értékek. Sajnos be kell látnom, hogy néha én is hajlandó vagyok elhamarkodottan ítélkezni, és néha én is képes vagyok beszállni a tömegbe, és elfelejtem egy kis időre azokat az értékrendeket amiket elvileg képviselek - néha csak azért mert félek felállni, és azt mondani, hogy "nem, én ezt nem így gondolom!" - és ez nagyon szomorú.

 Novemberig azért még van időm jól megfontolni, hogy mit is szeretnék, addig is néhány tetoválásos inspiráció a bővebbenre kattintva. 

(ez csak az idézet miatt, amúgy nem tetszik)