Filmek terén hatalmas lemaradásom van, elég sok olyan van ami alapnak számít és én nem láttam, sok olyan van ami pedig szimplán csak érdekel(plusz azok amik arra várnak, hogy előbb a könyvet olvassam el), de a helyzet az, hogy ritkán nézek filmet, valamiért egyedül inkább sorozatot szeretek nézni. Az utóbbi két hónapban is csak azért sikerült ennyit letudnom, mert a barátommal általában filmezés a közös programunk.
 Néhány mondatban összefoglalom a véleményemet a filmekről, igyekszem spoilermentesen tenni ezt.

 Submarine
  Először egyedül néztem még májusban, utána pedig megnézettem a barátommal is. Bevallom, hogy úgy bukkantam rá a filmre, és azért is néztem meg, mert Alex Turner szerezte a zenét hozzá.
 Nem egy borzasztó komoly, mély mondanivalóval rendelkező film, alapjában véve egy tipikus romantikus tinifilmnek lenne nevezhető, csak nem amerikai kivitelezésben. Nagyon tetszik az egésznek a hangulata, az, hogy ebben a filmben végre nem a 'gyönyörű beleszeret a csúnyába' helyzet van, mert tulajdonképpen senki sem szép a szereplőgárdából. Sokkal élethűbb mint az amerikai filmek. A zene meg természetesen fantasztikus.
 Mondhatni, hogy az egyik új kedvencem lett, szóval abszolút ajánlom mindenkinek.

Egy különc srác feljegyzései
 Nagyon vágytam egy jó filmre, szomorú voltam, rossz napom volt, unatkoztam - így történt, hogy megszegtem az egyik legfontosabb szabályt az életemben és megnéztem ezt a filmet úgy, hogy még nem olvastam a könyvet, pedig terveztem.
 Egy kicsit talán többet vártam ettől a filmtől, és arra számítottam talán, hogy a főszereplő jobban kitaszított lesz, mindezek ellenére tetszett. Nem igazán hagyott bennem nagy nyomot a történet(talán majd a könyv), de Charlie(a főszereplő, a különc srác) nagyon aranyos karakter, Patrick is abszolút belopta magát a szívembe, Emma Watson alakítására pedig nagyon kíváncsi voltam - mert nem láttam még eddig csak Hermione Granger szerepében - és tetszett Samként. (Bár azt hiszem, hogy még néhány nehezebb, nagyobb kihívást jelentő szerepben is látnom kell ahhoz, hogy azt mondhassam, hogy jó színésznő.)
 Talán a nagy hype miatt volt egy kis csalódás bennem, pedig nagyon jó film, még akkor is ha sok újdonságot, meglepődést nem okoz.
 [Vicces amúgy, hogy pont aznap délután néztem meg amikor a barátomat először kihívtam találkozni(ugye akkor még csak tetszett), és kiderült, hogy nagyon szereti ezt a filmet. (Mondjuk később az is kiderült, hogy valószínűleg csak Emma Watson rajongása miatt.)]

Csillagainkban a hiba
 Szerintem a történetet nem kell nagyon senkivel sem ismertetnem, az utóbbi hónapokban még a csapból is ez fojt. Én imádtam a könyvet, nagyon vártam a filmet is. Moziban néztem meg [ráadásul nagy vágyam volt, hogy azzal a sráccal nézhessem meg aki tetszett, és tádáámm, megtörtént, és a srác a barátom is lett] pedig nem szokásom sokat moziba menni, csak olyan filmekre amik tényleg nagyon érdekelnek.
 Természetesen az egészet a könyvhöz mértem, és még így is nagyon tetszett, ami tényleg ritka. Az elején ugyan nagyon nem tetszett Ansel Elgort Augustusként - nem találtam elég helyesnek, legalábbis én szexibbnek képzeltem el Augustust - de végül megbékéltem vele. A színészek szerintem jók voltak, a kivitelezés is jó volt, és bár sok minden eltért attól ahogy én elképzeltem a dolgokat, mégsem voltam csalódott. Sajnos több olyan mondat és jelenet is volt ami a könyvben kedvencem volt és kihagyták a filmből, de még ettől eltekintve is maximálisan megvoltam elégedve az egésszel.

 

Feledés
 A barátom mondta, hogy mennyire imádja ezt a filmet... Egyébként sem szeretem különösebben az ilyen jövőben játszódó sci-fi akciókat, szóval nem igazán álltam túl jól a dologhoz, de ráadásul nem is volt igazán kedvem filmezni, plusz még eléggé kötekedő hangulatomban is voltam, szóval így történt, hogy folyamatosan mondtam a barátomnak, hogy mi fog történni - úgy, hogy nem láttam, még csak nem is hallottam soha a filmről, és hasonló témájú filmekből sem láttam túl sokat - ő pedig kiakadt(később a Carrie-nél mondjuk visszakaptam a dolgot), hogy nemár, neki fel sem tűnt, hogy ennyire kiszámítható az egész film. Valószínűleg azért mert elvarázsolta a látványvilág, ami tényleg nem volt rossz(főleg a medencés jelenet, az nagyon tetszett), de engem nem tudnak ezzel megvenni. Talán ha máskor nézzük meg még tetszett is volna, de tény, hogy nem egy túlzottan különleges történet. Az akciókban egyedül a karakterek tudnak megfogni, de itt nem igazán volt érdekes, szimpatikus egyik szereplő sem.

Pillangó-hatás
 A helyzet az, hogy nem igazán szeretem Ashton Kutchert, és ha nem szeretek egy színészt akkor kevésbé állok pozitívan a filmhez, mégis azt kell mondjam, hogy ez a film is bekerült a kedvenc filmjeim rövid sorába.
 A történet nagyon röviden:  Evan képes megváltoztatni dolgokat a múltjában, de ezek a változtatások nem feltétlenül olyan hatással lesznek a jövőre ahogy Evan tervezte.
 A film végig nagyon lekötött, valószínűleg azért, mert az elején sok minden zavaros volt, sokáig nem igazán értettem, hogy hova fog kilyukadni az egész(lévén, hogy az égvilágon semmit nem tudtam a filmről), a barátom mondta, hogy nagyon figyeljek, és én nagyon figyeltem - bár nem kellett erőlködnöm, tényleg nagyon lebilincselt az egész, és a film vége is tetszett, tökéletes lezárása volt a történetnek.