az álom hullongó sötétje meg-megérint |
Egyszerre próbálok beleolvadni a tömegbe és kitűnni onnan. Szeretnék elismerést, de félek amikor rám figyelnek. Szeretnék olyan nővé válni ami a szemem előtt van, de nem tudom, hogyan. Úgy érzem ráérek még nővé válni, de attól még van egy kép előttem, hogy milyen szeretnék lenni a közeljövőben, na, azt szeretném elérni, hogy olyan legyek. Folyamatosan erősítem, formálom, javítgatom a személyiségem, de közben próbálom megtalálni, hogy milyen az igazi énem, és szeretnék hű maradni ahhoz is. Azt hiszem kezdek jó úton járni. Legalábbis már rájöttem, hogy a szex egy hétköznapi dolog ami minden ember életében ott van, rájöttem, hogy mindenki követ el hibákat; a dolgok nem lesznek sohasem olyanok mint a hollywoody filmekben, de pont úgy kell szeretni az emlékeinket ahogy vannak, úgy gyönyörűek, a maguk kis elbaszott módján.
Egyébként szeretek olvasni, írni, enni, ha tehetném akkor 0-24-ig zenét hallgatnék; az életem minden pillanatát felvenném egy videókamerával, hogy visszanézhessem(bár annak is örülnék ha át lehetne élni őket újra bármikor). Varrni és kötni tanulok. Szerelmes vagyok nagyon a barátomba. Több? - Aisha
1. Főoldal 2. Ki ez? 3. Mi ez? 5. Cikkek 4. Stáblista 5. Archívum 6. Kapcsolat
| |
álmos szemed búcsúzva még felémint |
| |
|
Szerkesztő: Aisha
Nyitás: 2010. 04. 17.
Téma: Blog, cikkek
Cím: make-art-love-tea.gp
Design: Aisha
Css: fuckinway.gp - átírva
E-mail: katt
Örülnék, ha nem vennéd el az ötleteimet, írásaimat, saját képeimet. Sok mindent megengedek, csak kérned kell, meg forrást feltüntetni.
| |
|
|
|
Esőember2013.01.28. 20:52, Aisha
Spoiler nélküli!
Charlie apja halála után bosszankodva veszi tudomásul, hogy mindössze néhány rózsabokrot örökölt. Tudomására jut, hogy van egy bátyja, aki több millió dollár hagyatékot kapott. Felkeresi testvérét, akiről kiderül, hogy autista. Charlie mindenáron megakarja szerezni a pénzt - Így kezdődik kalandja az Esőemberrel.
Őszintén szólva a történet nem hangzik túl érdekesnek, és csak tovább lankadt az érdeklődésem mikor megláttam, hogy a film bizony egy nem éppen a számomra kedves korban játszódik. Nem kedvelem túlzottan a régi filmeket, csak akkor, ha olyan korban játszódik amelyiknek vannak számomra szimpatikus jellegzetességei. Ez a kor viszont leginkább napjainkhoz hasonlít már, csak olyan divatjamúlt, kopottas változatban. Rossz dolog, de rémesen zavaró számomra(akár a kétezres évek elején levő filmekben is), hogy a ruhák szörnyűek.
Az Esőemberre térve azonban kellemeset csalódtam. Mindannak ellenére, hogy nem voltam éppen lelkes a film kezdetekor, nagyjából az első fél óra után már érdekelt a film. A végére pedig már humoros, egészen jó filmként tekintettem rá.
Mégha a történet maga nem is a legjobb, Raymond karaktere nagyon kedvelhető és aranyos. Az autista emberekre ugyebár az a legjellemzőbb, hogy normális emberek számára hihetetlen módon ragaszkodik a szokásaihoz. Ez számos vicces helyzethez és párbeszédhez vezet. Azt hiszem az pedig felejthetetlen, ahogy a 'naná' szócskát használja. Ez fogott meg engem a legjobban a filmben, és a barátomat halálra is idegesítettem azóta azzal, hogy rengeteget használom.
A kedvenc jelenetem pedig a telefonfülkés: " Naná, hogy szűk itt a hely! "
| |
|
|
|
" Ahogy látom a változásokat a világban a gyomrom görcsbe rándul, és egy erős, mindent felülmúló érzés uralkodik el rajtam. Látom, hogy a világ változik, teljesen megváltozik akár napok, akár órák alatt. Visszanézek a régi emberekre, a régi helyekre, és mind olyan másak most. Félek, hogy veled is ez lesz. Hogy egy idő múlva te is egy ilyen kép leszel. " - Saját
| |
|
2015.10.19. 11:21
2015.07.26. 21:31
2015.07.23. 15:16
2015.07.05. 23:48
2015.06.24. 22:56
| |
|
|