Mióta az eszemet tudom az egyik nagy álmom, hogy gyönyörű esküvőm legyen. Persze az évek alatt mindig más-más volt az ESKÜVŐ, de a lényeg, hogy mindig terv volt nálam. Furcsa amikor azt hallom nálam fiatalabbaktól, vagy osztálytársaktól, vagy akárkitől(inkább lányoktól furcsa persze), hogy ők bizony nem akarnak esküvőt és gyerekeket sem. Gondolom, hogy majd megváltozik a véleményük erről, de bennem az a kép él, hogy a lányok meglátnak egy esküvői ruhát és elolvadnak. Tudom, hogy egyszerűen nem mindenki romantikus típus, de régebben az emberek, a lányok mintha nagyobb érdeklődéssel lettek volna a Nagy Nap iránt.

 A Szabadföld nevű újságban olvastam egy kis minicikket arról, hogy az országban túl kevesen házasodnak, emiatt pedig szaporodnak az esküvős sorozatok és egyéb finomságok. A magam részéről szeretem nézni őket, leginkább a ruhák miatt.
 Igazából azt taglalhatnánk, hogy mégis miért nem mennek el az emberek és teszik hivatalossá kapcsolatukat. Ha szóba jön a dolog, valaki biztosan feldobja, hogy "drága a válás". Oké, poénnak jó, de szerintem szörnyű, hogy ennyien elválnak. Gondoljunk csak bele, hogy régen tizenéves fejjel férjhez mentek, és halálukig együtt voltak. Lehet, hogy voltak rossz házasságok, amiknek jót tett volna, ha véget érnek, de szerintem ma sok ember túl hamar hoz döntést, nem próbálnak meg igazán javítani, pedig lehet, hogy helyre lehetne hozni.
 Aztán ki nem hallota, amikor(általában a férfiak) azt mondják, hogy "ugyan, csak egy papír". A magam részéről ezzel sem értek egyet, mert nekem ez nagyon is úgy jön le, hogy nem akarja az illető elkötelezni magát.
 Ha jól tudom voltak/vannak tervben olyan törvények, amelyek arra vehetnék rá a párokat, hogy házasodjanak, de ezekről nem tudok sokat. Szerintem ha két ember összeköti az életét az gyönyörű és fantasztikus, az olyan dolgok pedig illúzió rombolóak, mikor arról tárgyalnak, hogy esetleges válás esetén mennyi pénz üti a férj/feleség markát.
 Én azt mondom, hogyha valakinek nincs pénze nagy esküvőre, egy kis szerény szertartás a szűk családdal - az is lehet romantikus és szép, mert nem feltétlenül a csillogás és a költekezés számít. Sajnos ma legtöbben nem így gondolják, és elfelejtik, hogy az egész arról szól, hogy két ember megfogadja, hogy életük végéig egymás mellett lesznek, és ez akkor is egy gyönyörű dolog, ha nincs lehetősége a párnak pénzzel azzá tenni.

"Az emberek közt élve igen korán hallottam a házasság szentségéről és az esküvők mesebeli hangulatáról, és az első pillanattól kezdve elvarázsolt ez a téma, pedig akkor még azt sem tudtam, mi a szerelem... Mai fejemmel azonban azt gondoltam, hogy két összeillő lélek számára nem létezhet szebb ünnep, mint a szerelmet esküvel megpecsételő ceremónia, amely - ha őszinte szívvel köttetett - örök életre szól." - citatum

(Ezt a bejegyzést egy másik oldalamról hoztam át, de eleve ide kezdtem el írni a cikket, csak mivel átment véleménybe, ezért végül oda raktam ki. Úgy érzem azért, hogy itt is meg kell jelenjen.)