Nemrég írtam ide egy bejegyzést amiben leírtam egy csomó dolgot amivel úgy éreztem, hogy boldogabb lehetnék. És be kell valljam, hogy egészen jól bejött. Ugyan pont ma volt megint egy kis kiborulásom, és negatívan kezdtem el szemlélni a dolgokat, ezért is jó, hogy most összeszedem itt az elmúlt időszak pozitívumait.

 Két héttel ezelőtt voltunk osztálykiránduláson ahol sikerült a volt barátommal újra beszélőviszonyt kialakítani, és több emberrel is beszélgettem akikkel úgy gondoltam, hogy nem tudnék jól eltársalogni. Két egyébként is jó barátommal és egy másik sráccal pedig egy egészen érdekes témázós estet hoztunk össze, nagyon komoly és személyes dolgokról beszéltünk. Utána kiszöktünk a tábor területéről amiből később elég nagy baj lett, ezt sajnálom, de mégse mondanám, hogy megbántam.

 Kaptam munkát, ráadásul pont azt amelyiket a legjobban szerettem volna azok közül amikre jelentkeztem. Hostesskedés, főleg áruházakban kell majd kóstoltatást csinálni péntek-szombati napokon. Ennek tényleg eléggé örültem, és a tréningen pedig meglepően magabiztosan válaszoltam a kérdésekre, és hajtottam végre egy szituációs feladatot úgy, hogy ott volt egy csomó ember! Negatívum a dologban az, hogy szerintem nem fognak minden héten hívni, és az órabér kevesebb mint amire számítottam a hirdetés alapján. A hétre is feliratkoztam, hogy tudok menni, de nem hívtak. Próbálok pozitív maradni, és ha elintézem az egészségügyi kiskönyvet utána biztos több lehetőségem lesz dolgozni.
 Mellette pedig próbálok elindítani egy saját kis bizniszt: ékszereket készítek és megpróbálom eladni őket. Ma fog elkészülni az első adag, remélem lesz sikere. Sajnos a hobby bolt ahol sok jó alapanyagot találtam nem igazán olcsó, viszont nyilván nem árulhatom csillagászati áron az ékszereket, ezért ha megy is majd a biznisz akkor sem ebből fogok meggazdagodni, de legalább szeretem csinálni. 

 Sajnos nem vagyok olyan nagy sportszerető ember, ugyan a kondit még nem próbáltam, de itthon nagyon nem szeretem a különféle gyakorlatokból álló edzéseket. A jógát imádom, bár már nagyon régóta lusta vagyok hozzá... Viszont végre kezdem megszeretni a futást, ami fantasztikus. 

 A barátommal túl vagyunk az első évfordulónkon. Ugyan az kicsit bekavart, hogy pont aznap mentünk kirándulni mikor hivatalosan volt, de átraktuk a következő hétre. Tudni kell rólam, hogy ajándékok terén nehéz meglepni engem, valahogy mindig sejtem, hogy mit kapok, de a barátomnak már többször is sikerült, most is. Kaptam tőle egy Stuart minion plüsst és Nyáry Krisztián - Így szerettek ők című könyvét - mindkettőt régóta szerettem volna, nagyon nagyon örültem. Én adtam neki egy könyvet amibe közös képeket, blogos részleteket ragasztottam, és írtam is néhány dolgot. Kapott eg karkötőt is, amin betűs gyöngyökből a monogrammunk van, és egy Fight Clubbos posztert, mivel nemrég mondta, hogy nem tudja hogyan dekorálhatná a szobáját. Szerencsére minden nagyon tetszett neki. Programként pedig elmentünk a Sas-hegyre ahonnan gyönyörű volt a kilátás, volt buborékfújónk is :D. Kellemes délután volt.

Sometimes I wonder what I would think of my body if it wasn’t my own? Like if someone else had my body and I was looking at it from an outside perspective? I think two things would happen… for one, I would have much nicer thoughts about it. and two, I actually just wouldn’t really care about it? Because I don’t notice anyone else’s body in the way that I scrutinize my own. I wish i was better at remembering that. absolutely no one is as critical of me as i am of myself.
(tumblr)
 

 Természetesen lebetegszek már a suli második hetében - pedig most igazán nem hiányzott, nincs kedvem pótolni, lemaradni, és most még egészen élvezettel is jártam be suliba. Már viszonylag jól vagyok, gondolkodom azon, hogy bemenjek-e holnap vagy sem, mert anyukám nagyom marasztalna itthon, mondván, hogyha nem pihenem ki akkor csak jobban elhúzódik majd a betegség, de ahh, hiányozni meg tényleg nem akarok sokat...

 Pontokba szedvne néhány kellemes dolog az elmúlt időszakból:

1. Mikor beteg vagyok és a barátom átjön hozzám iskola után, hoz egy szelet csokit nekem és egy könyvet.
 (Mióta a Szent Johanna Gimiben olvastam, hogy Reni kapott Corteztől egy könyvet mikor beteg volt azóta vágytam rá, hogy ez megtörténjen velem. Hihetetlenül jól esett.)
2. Direkt abból a bögréből inni a teát amiből reggel Ő itta, mert jó érzés tudni, hogy az ő ajkai érintették korábban. Pedig nyilván el lett mosva azóta, és amúgy sem az a teás bögrém, de mégis...
3. Meztelenre vetkőzve bebújni az ágyába, bebugyolálni magam a takarójával miközben körülvesz a fantasztikus illat ami az Ő bőrének, parfümjének, az ágyának, és az öblítőnek a mesés keveréke.
4. Anyukám aggódása és magyarázása ami sokszor az idegeimre megy, de mindig rájövök, hogy csak félt, mert szeret.
5. Simsben megcsinálni a barátomat és engem, és azt az életet élni , amit elképzelek magunknak.
6. Sírni egy könyv végén.
7. Néhanapján agybutító Disney Channeles sorozatokat nézni órákon át.
8. Reggel készülődés közben felkapni egy zoknit amiről kiderül, hogy olyan fekete alapon fehér pöttyös masni van mint a felsőmön, majd nap végére meglátom, hogy azok nem pöttyök, hanem kis szívecskék - a harisnyám is pont kis szívekkel díszített volt.
9. Mikor meghallgatok egy számot amit régebben sokszor hallgattam és előjönnek az emlékek, azok a régi érzések...
10. Bakancsot hordani mert elkezdődött az ősz, még akkor is ha legtöbben még nyári topánkát hordanak mert elég meleg van hozzá.
11. Mikor fájós torokkal, rekedt hanggal éneklem a Video Games-t és így valószínűleg egy haldokló bálnához hasonló hangokat adok ki.

 Végre visszakaptam a laptopom, tudok megint írni.Igaz, rájöttem arra, hogy túl sokat gépeztem mióta megkaptam karácsonyra a laptopot, az elmúlt két hétben hasznosabban töltöttem az időmet. Kevesebbet szeretnék a gép előtt ülni, nem minden itthon töltött percemet netezéssel tölteni.

 Mindenesetre most csak néhány képet hozok, amik inspirálnak, pozitív gondolatokkal árasztanak el, jobb kedvre derítenek engem... Vagy csak egyszerűen szépek.